Az ünnep szimbólumai 7. – Hajnal

A hajnali idő szorosan kapcsolódik a sötétség-éjszaka és a harmat szimbólumához. Átjárja egész adventi várakozásunkat. Gondoljunk csak a hajnali "roráte" szentmisékre; de karácsonynak is van hajnali miséje, az ún. "pásztorok miséje" , melyben Szent Ágoston szerint "Krisztusnak az emberi lélek számára való születését" (megváltást) ünnepeljük.

A "szép piros hajnal" közismert, verses kép a folklórban. A hajnal a kezdet ideje, erőképzet társul hozzá. Minden hajnali időben történő eseménynek meghatározó szerepe van a jövőre nézve. A "szép" jelző a hajnali idő tisztaságára utal; a "szép" szó jelölte a szentet, szüzet, tisztát. A piros szín élet-, és szerelemjelkép. Ennek megfelelően a "szép piros hajnal" a tiszta szerelem és a reményteljes születés ideje. A mítoszokban és vallásokban a hajnali idő az istenségek születésének ideje is. A kereszténységben nem csak Jézus születése, hanem feltámadása is a hajnalhoz köthető; az asszonyok "a hét első napján, kora hajnalban kimentek a sírhoz...Bementek, de az úr Jézus testét nem találták" (Lk 24,1a.3). A hajnali idő, ami megelőzi a Nap felbukkanását Mária napszaka is, hiszen ő szülte Jézust, a felkelő Napot.

Adventben megéljük az újrakezdés reményét és lehetőségét. Keresztelő Jánossal a pusztába vonulva, őszintén ránézve önmagunkra, találkozva sötétségünkkel és lelki szárazságunkkal nem maradunk saját sötétségünkben, hanem reménnyel várjuk a hajnalt, amiben Isten az újjászületés ígéretét hozza. A gyengeségeinkkel való szembenézés nem erőtlenné tesz minket, hanem erőssé.

Adventben egyszer legalább kelj fel korán és csodáld, hogyan győzi le hajnalban a világosság a sötétséget! Így győz benned is Isten ereje!

Hóbár Csaba